Az utolsó bejegyzés

Kedves Mindenki, aki eddig követte a soraimat...

Íme az utolsó bejegyzés: hivatalosan is vége a tréningnek, hivatlosan is Bikram Jóga oktató lettem (persze, amíg nem tanítok, ez csak félig igaz), és hivatalosan is - mások által megerősítve - nagyon boldog vagyok :)

Nagy kaland volt az elmúlt 9 hét, kicsit már írtam is róla.

Még mindig nagyon vegyes érzések mozgolódnak bennem, de nagyon nagyon örülök, és hálás vagyok, hogy részese lehettem ennek a folyamatnak. (talán egy kis idő múlva tudok bővebb és mélyebb összegzést írni... amikor már lecsendesedtek bennem az események)

Próbálnám szavakba önteni, hogy mit is érzek, gondolok most, de nagyon nehezen megy. Ezt személyesen kell átélni megtapasztalni. Mindenképpen rengeteget ad, fejleszt, rávilágít dolgokra, fizikailag, szellemileg, és érzelmileg is nagyon különleges "utazás".

Csak ajánlani tudom, persze annak, aki elkötelezett a Bikram jóga iránt :) De mindenképpen érdemes.

És ha már a ceremónia-beszédemnél tartok, szeretném megragadni az alkalmat, hogy néven nevezzem az illetőket, akiknek igazán sok köszönettel tartozok: Adrinak, aki a hihetetlen energiáival mindig kihajotta belőlem a maximumot (nem mellesleg az első órám nála volt), Lindának, aki mindig biztatott, és akármilyen nap volt, egy biztató mosolya mindig volt számomra, ami túllendített a nehézségeimen, Krisztinek, ő írta rólam a tréningre az ajánlást, ami  a mai napig mindig eszembe jut, ha "véletlenül" ki akarnék hagyni egy gyakorlatot, szóval miatta is tovább küzdök, és nem adom fel :) Orsinak, akitől a rengeteg hasznos tippet kaptam, és a tréning előtt utolsó otthoni órám nála volt, Lászlónak, neki csak szimplán köszi az órákat, amik mindi mosolyra fakasztanak :) és persze Ancsának: a bizalomért, a bíztatásért, a támogtásért, az összes javításért óráján, és hogy végig hitt bennem. Nélkülük biztosan nem itt lennék, nem lenne ilyen lelkesedés bennem, ha a Bikram jógára gondolok, nem akarnék minden nap visszamenni :)

Nagyon köszönöm ezúton is, meg majd még sok más módon is, nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy velük tölthettem, náluk gyakorolhattam az elmúlt egy évben.

És miután mindeki kimorzsolta a könnycseppet a szeme sarkából, lassan zárom soraimat, azzal, hogy ez igazából nem a vége, hanem nagyon is a kezdete. :) Valami újnak, izgalmasnak amit hihetetlenül várok.

Ha bárki bármi hiányosságot érzett, vagy érez, kérlek ne habozzatok megkeresni, vagy kérdezni. Eddig is szerettem a jógáról beszélni, no de ezután... :)

Köszönöm, ha követtétek a soraimat, vagy csak néha beleolvasgattatok.

És nagyon közsönöm mindenkinek a támogatást.

Remélem hamarosan találkozunk (izzadunk) a teremben :)

Namaste

Lina-val, mosolyogva már "diplomásan"

Az utolsó hét előtt

Üdvözlet mindenkinek :)

Az utóbbi hetek igen sűrűek voltak, úgyhogy nem tudtam olyan gyakran írni, mint szerettem volna.

Beköszöntött nálunk is a június - persze az időjárás folyton ugyanolyan jó :)

A mai nap az 8. hét utolsó napja, azaz holnap hivatalosan is elkezdjük az utolsó hetet. Ami azt jelenti, hogy még 4 napunk van hátra a tréningből, azaz 8 jógaóra, és remélhetőleg már nem olyan sok éjszakázás.

Hogy a számokat kedvelőknek is kedvezzek, íme néhány adat az eddigiekről is:

39 különböző országból vagyunk itt a tréningen, kb 430-an (ennél picit többen kezdtük el, és valószínűleg ennél picit kevesebben fejezzük majd be)

A tréning 9 hetes, és ez alatt 96 jógaóránk volt/van/lesz, ez normál esetben - azaz 90 perces órákkal -  8640 percet jelentene a 40 fokos teremben, de mivel jónéhány óránk közel 120 percesre sikeredett, ez a mi esetünkben ennél több :) a hőmérsékletet meg inkább nem is említem, már annyira hozzászoktunk a meleghez :) merthogy itt azért jóval több van, mint 40 fok a termben. Az első jógaóránk 140 F, azaz (60 celsius fokos) volt, 100% páratartalommal. Ezt persze csak utólag tudtuk meg - de gyanús volt a "köd" a jógateremben :)

A legmelegebb óránk előző pénteken volt, 149 F, vagyis 65 celsius fokkal, de a páratartalom nem volt olyan vészes, mint az első órán.

Számomra megszámlálhatatlannak tűnő éjszakai órát töltöttünk Bollywood csillogását, ragyogását nézve - nagyjából 5 vagy 6 indiai filmet nézhettünk végig, ezek egyenként 3,5 - 4 órásak :) plusz a Mahabharata egyes részeit éjszakába nyúlóan.

Én személy szerint háromszor pótoltam elmaradt (vagy elkésett) jógaórát, volt, aki ennél többször.

Számos remek, remek tanárral találkozhattunk, vagy jógázhattunk.

Ugyan még nincs vége a történetnek - igazából csak most kezdődik, vagy majd csak most fog elkezdődni, ha hazamegyek :) - mindenesetre azt biztosan tudom, hogy az eddigi életem legjobb 2 hónapja volt/van, zajlik most, és életem legjobb döntése volt, amikor először bementem az Astoria-i Bikram jóga stúdióba. :)

Ezúton is nagyon köszönöm az ottani tanároknak, akik mind hozzájárultak a fejlődésemhez; és mivel meghálálni nem tudom azt a hihetetlenül sok energiát, amit tőlük kaptam, ezért igyekszem én is továbbadni majd :) (és ezennel vége a ceremóniabeszédemnek :))

Jövő héten még remélhetőleg jelentkezem, addig is jógázzatok lelkesen :)

Namaste!

az utolsó pénteki jógaóra után...

Santa Monica - hétvégi kiruccanás a lányokkal

Gyors életjel

Kedves Mindenki!

Bocsánat, hogy kicsit eltűntem, de nem sok időnk volt a jogázáson kívül másra.
Szóval most van egy pici szünetünk, úgyhogy: igen, még élek, és küzdök, és csinálom, és mosolygok, és izzadok (sokat) együtt a többiekkel :) de azért már várom, hogy otthon lehessek.

A napok - bármily hihetetlen - nekem nagyon lassan telnek, főleg, ha az hajnali fél 5-ig tart, mint tegnap :P
De szerencsére van egy pár remek jógaóránk, ami oldja az esetleges feszültségeket. Meg pár nagyon lelkesítő tanár is érkezik hozzánk látogatóba.

Most mennem kell lassan előadásra, remélem Ti jól vagytok odahaza.
Hétvégén igyekszem bővebben írni.

Addig is: Namaste!

Aimee és én valamelyik szünetben

Andyvel posture clinic-en támasztjuk egymást